Drága Anna,
Tegnap végre beszéltem Anyával. Tudod, nem úgy, mint ahogyan szoktunk, a felszínen lebegve, ő megmondja, mit csinálok rosszul, én védekezni próbálok, de a szája körül megfeszülnek az apró izmok, ahogyan egy újabb dologról "meg van a véleménye"; aztán kérdez valamit, de amint válaszolni kezdek, beszélni kezd újra, mintha nem lenne velem; hát tegnap nem így, nem ilyen semmi-módon beszélt velem egy fél órát.
Nem is tudom, talán a fáradtság engedte, hogy mélyebbre jusson, vagy a cserépkályha andalító melege tompította az állandó védekezést, amivel olyan nagyon tartja magát, mintha az élet legfontosabb feladata az lenne, hogy erősek maradjunk; Te tudod, hogy én ebben nem hiszek, ez éppen arra jó, hogy ne engedjük magunkat érezni, égni, belemenni a játékba...
Ő (tudod: Ő) is olyan sokszor elzárja magát tőlem, és ilyenkor magammal kell megvitatnom a dolgokat, mert úgy tűnik, mintha csak akkor tudna velem lenni, amikor a keze fel-alá siklik a bőrömön, vagy akkor tud igazán velem lenni, itt lenni, hagyni magát
Tegnap végre beszéltem Anyával. Tudod, nem úgy, mint ahogyan szoktunk, a felszínen lebegve, ő megmondja, mit csinálok rosszul, én védekezni próbálok, de a szája körül megfeszülnek az apró izmok, ahogyan egy újabb dologról "meg van a véleménye"; aztán kérdez valamit, de amint válaszolni kezdek, beszélni kezd újra, mintha nem lenne velem; hát tegnap nem így, nem ilyen semmi-módon beszélt velem egy fél órát.
Nem is tudom, talán a fáradtság engedte, hogy mélyebbre jusson, vagy a cserépkályha andalító melege tompította az állandó védekezést, amivel olyan nagyon tartja magát, mintha az élet legfontosabb feladata az lenne, hogy erősek maradjunk; Te tudod, hogy én ebben nem hiszek, ez éppen arra jó, hogy ne engedjük magunkat érezni, égni, belemenni a játékba...
Ő (tudod: Ő) is olyan sokszor elzárja magát tőlem, és ilyenkor magammal kell megvitatnom a dolgokat, mert úgy tűnik, mintha csak akkor tudna velem lenni, amikor a keze fel-alá siklik a bőrömön, vagy akkor tud igazán velem lenni, itt lenni, hagyni magát
